Egy kezdőknek szóló festőkézikönyvben olvastam, hogy szépen csak sima és tiszta felületre lehet festeni. Ez könnyű – gondoltam, és már fogtam is egy 400-as csiszolóvásznat és dörzsölni kezdtem a frissen nyomtatott alkatrészeket, mint Aladin a lámpáját. Tíz perc görcsölés (szó szerint) után, miután érdemi haladást nem produkáltam a felületi érdesség csökkentésében, tovább olvastam az ominózus könyvet.
Tömítő paszta vékony felvitelével, javítani lehet a kívánt felületi minőségen! Hogy ez nem jutott eszembe és már vettem is elő a makettes varázsdobozomból, egy ismert gyártó, ezen célból forgalmazott termékét! Az első alkalommal, egy alkatrészre felkentem a varázsszert és lássunk csodát, kis energiával, relatív hamar elsőosztályú felületet políroztam.
A nagy öröm hamar elszállt, mert egy gyors költségszámítás után megállapítottam, hogy a 25ml/3000 Ft-os ár, hamar csődbe viszi a családi kasszát. Isteni szerencse, hogy nagyapám festő volt, és mélyen az emlékeimben előjött egy Mestertapasz nevű termék, amit rendszeresen alkalmazott a hézagos felületek javítására. Vajon a műanyag alkatrészeken is használható? Csináltam is egy próbát, mert a 125ml/600 Ft-os ár nagyon csábító volt!
Két versenzőm a Trinát Mestertapasz és a Revell Plasto volt
A szárny egyik felét az egyikkel kezeltem, ...
Majd elkenve megvártam míg megszárad
A másik felületen is hasonlóan jártam el
Száradás és csiszolás után nem volt különbség a végeredményben!
Annyi tapasztalatot azért leszűrtem, hogy az olcsó tapaszra közel 4 órát kellett várni, míg a Revell pasztája már 1 óra után megfelelő keménységűre száradt. Azt hiszem, ha nem sürgős a dolog, akkor jól jön a spórolás! Lesz még más terület, ahol elköltöm a megtakarított pénz többszörösét.
Ha van nektek is valami hasznos tanácsotok, akkor írjátok meg a komment részben. Szomjazom a tanulásra.
